1929-2019
Németi Imre 1929. május 26-án született Balmazújvároson egy fiatal paraszti házaspár első gyermekeként. Majd őt követte még másik három fiú, közülük egy csecsemőként korán elhunyt. Sajnos nem csak a háború nehezítette a család életét, hanem az édesapa fiatalkori súlyos betegsége is, akit még 1943-ban elvitt a tüdőbetegség. Az özvegy édesanya, az akkor már 14 éves, legnagyobb fiúval próbálta eltartani és nevelni a családot.
Asztalosipari tanulóként k
orán megtanulta, hogyan lehet sok munkával és nagy akaraterővel megélni a saját lábán, a saját erejéből. Kezdetben mesterénél dolgozott majd az akkor még hosszú katonai szolgálat, 3 év, letöltése után Debrecenben a Bútorgyárban helyezkedett el. Rövid időn belül rájött, hogy szívesebben szeretne a saját lábára állni és ezért iparengedélyt kért és 1953-tól, mint asztalos mester önállósította magát. A Daru 2. utcában (ami később Mikszáth Kálmán utca lett) megteremtette a saját műhelyét. A nagymamája házát megvette, amiben együtt lakott a nagymamája és akkor már nős emberként a felesége és egy gyermeke is. A műhely a ház hátsó szobája volt. Fokozatosan bővült a munkája iránti igény is, egyre több megbízást kapott. Megtoldotta a kis parasztházat, tanulókat is nevelt és szépen növekedni kezdett az ipara. A szokásos ajtó, ablak és egyszerűbb bútorokon kívül parkettát és fa redőnyöket is kezdett készíteni. Gyorsan kinőtte a Darui kis házat és 1965-ben megépített egy új házat és műhelyt, amiben haláláig élt és dolgozott. Asztalosként több, mint 40 fiatal fiúból asztalos szakmunkást nevelt ki. Szigorú volt magával szemben is, de tanulóival is. Jól képzett szakemberek kerültek ki a műhelyéből.
Életében mindig nagyon sokat dolgozott. Akaratereje, szorgalma, becsületessége tette lehetővé, hogy az egykori, félárva, szegény fiúcskából anyagilag is megerősödve, szakmai tekintéllyé váljon már viszonylag fiatalon. Az 1990-es évek elején elkezdett mezőgazdálkodással is foglalkozni. Már ősz fejjel ült be az iskolapadba és elvégezte az Aranykalászos Gazdaképző iskolát is.
Kilencven évet élt, mindvégig nagyon sokat dolgozott, a munka adta élete értelmét.
Kisgyerekkori elhatározását valósította meg, amikor létrehozta Alapítványát, hogy a szerény körülmények között élő tehetséges, Balmazújvároson élő gyermekek tanulását támogathassa.